Regisztráció







Bejelentkezés



A feldolgozott bibliai téma:

Kereszthalál

A történet

Jézus bizonyos értelemben senkire és semmire nem hivatkozott, azt állította, hogy minden ember élete őrajta múlik. Jézus Messiásnak mondta magát, ezzel nagy kihívás elé állította a nép vezetőt, akik vagy elfogadják ezt, és követik, vagy megölik. Jézus nem politikai megváltó akart lenni, aki felszabadítja az elnyomott zsidó népet, hanem új gondolkodást és megtérést hirdetett. Jézust húsvét ünnepének előestéjén (csütörtökön) Júdás árulásának segítségével fogták el a római katonák a Getszemáni kertben. A zsidó főpapok kihallgatták Jézust és elítélték, mert Isten fiának vallotta magát. A helytartó, Poncius Pilátus előtt a főpapok egy politikai jellegű váddá alakították az ügyet, úgy állították be Jézust, mint Messiás-királyt, aki a Római Birodalomra nézve veszélyes lázadó. A helytartó végül halálra ítélte a vének és a főpapok által felbujtatott nép nyomására. Jeruzsálem egyik városkapuja mellett található az a kivégzőhely, melyet Golgotának (Koponya-helynek) neveztek, itt feszítették keresztre Jézust is. A rómaiak egyik leggyakoribb kivégzési módszere a keresztre feszítés volt. Jézus mindhalálig vállalta az Isten iránti engedelmességet, nem hátrált meg még akkor sem, mikor ez a hűség az életébe került. A keresztények hite szerint Jézus, aki bűntelen volt, magára vállalta az emberek bűneit, és meghalt értük a kereszten, hogy megváltsa őket, és visszaállítsa az Atya iránti engedelmességet. A keresztény elnevezésnek semmi köze Jézus keresztjéhez, kereszthalálához. Jézus tekintették a Messiásnak, a Fölkentnek, aki szabadulást hoz. A Fölkent görögül Chrisztosz, ebből születik a főnév chrisztianosz kifejezés, ami annyit jelent, hogy Krisztust követő (Fölkentet követő), krisztusi. A középkorban ezt krisztiánnak, vagy krisztyánnak mondták, később ebből alakult ki a keresztény szavunk.

Magyarázata

Máté evangéliuma 27, 27-50;

Idézet

A helytartó katonái bevitték Jézust a helytartóságra, s odagyűjtötték köré az egész helyőrséget. Megfosztották ruhájától, bíborszínű köntöst adtak rá. Tövisből koszorút fontak, fejére tették, jobb kezébe pedig nádszálat adtak. Aztán térdet hajtottak előtte, és így gúnyolták: „Üdvözlégy, zsidók királya!” Közben leköpdösték, fogták a nádat, s verték a fejét. Miután így csúfot űztek belőle, levették róla a palástot, s ráadták saját ruháját. Aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék. Amint kifelé vonultak, találkoztak egy Simon nevű cirenei emberrel. Ezt kényszerítették, hogy vigye a keresztet. Fölértek arra a helyre, amelynek Golgota, vagyis Koponyák helye volt a neve. Itt epével kevert bort adtak neki inni, de amikor megízlelte, nem akarta meginni. Aztán keresztre feszítették, és sorsot vetve megosztoztak ruháján, majd leheveredtek, és őrizték. Feje fölé táblát tettek, amelyre elítélése okát írták: „Ez Jézus, a zsidók királya.” Vele együtt két gonosztevőt is keresztre feszítettek, az egyiket jobbról, a másikat balról. Az arra menők káromolták, s fejüket csóválva mondogatták: „Te, aki lebontod és harmadnapra fölépíted a templomot, szabadítsd meg magad! Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!” Ugyanígy gúnyolódtak az írástudókkal és a vénekkel együtt a főpapok is: „Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael királya, szálljon le a keresztről, s akkor hiszünk neki. Az Istenben bízott. Mentse hát meg, ha akarja. Hisz azt mondta: Isten Fia vagyok.” Ilyen módon gyalázták a vele együtt megfeszített gonosztevők is. A hatodik órától a kilencedik óráig sötétség borult az egész földre. Kilenc óra tájban Jézus felkiáltott, hangosan mondva: „Éli, Éli, lamma szabaktani?” Vagyis: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” Ezt hallva az ott állók közül néhányan megjegyezték: „Illést hívja.” Egyikük rögtön odaszaladt, fogott egy ecetbe mártott szivacsot, rátűzte egy nádszálra, és inni adott neki. A többiek meg így beszéltek: „Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!” Most Jézus még egyszer hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét. (Mt 27, 27-50)

Forrás

-Székely János: Bibliaismeret. Hittankönyv a 9. osztályosok számára. Szent István Társulat. Bp., 2011. 182-187.

Témakörhöz tartozó alkotások

Elérhetőségek

Telefon: +36 1 883 3655
Cím: 1119 Budapest, Fejér Lipót utca 70.
E-mail: info@szamalk.hu
Fax: +36 1 203 0318
Írj nekünk

Nemzeti Tehetség Program Emberi Erőforrások Minisztérium Emberi Erőforrás Támogatáskezelő